Alternatív érettségi
Nem hittem volna, de eljött ez a pillanat, hogy meg lettem jelölve egy kihívásban. Rettentően megtisztelve érzem magam, mert ráadásul szinte az egyetlen olyan bloggertől jött, akit rendszeresen olvasok.
Melyik ez a blog?
Nem más, mint a Felnőtt szemmel. Már nem is tudom, hogy mióta követem az oldalt, de az biztos, hogy mióta bekerült a látóterembe és tudok a létezéséről, örömmel olvasom.
Miért?
Mert gondolatébresztő. Ha olvastátok a Nem találom című versem, akkor sejthetitek, hogy vannak itt gondok. Egyre kevesebb olyan téma van, ami érdekel annyira, hogy használjam hozzá az agyam. A Felnőtt szemmel-en pedig témától függetlenül elgondolkozom az aktuális bejegyzéseken. Az írója sem veszi ezeket félvállról, utánajár mindennek és azután tárja elénk a véleményét. Ami hát, igen... gondolatébresztő. Nem tudok rosszat mondani róla. Persze, néha jól esik valami laza bejegyzést olvasni noname bloggerek legutóbbi hauljáról, de ha már ti is unjátok a tartalmatlan szövegelést, akkor ideje benézni hozzá.
Térjünk a lényegre!
Szabályok:
- Írj néhány kedves szót arról, akitől kaptad a kihívást. Ha nagyon szereted őt olvasni, belinkelheted a blogját is.
- Az én alternatív érettségimen három tárgy van: random tények, emlékek, és fantázia. Mindhárom tárgyból húsz-húsz „tétel” van. Ahhoz, hogy átmenj, legalább tízet meg kell válaszolnod tárgyanként, amiket te választhatsz ki.
- Nincs rossz válasz!
- A válaszaid után illeszd be az eredeti kérdéssornak, vagyis ennek a linkjét, hogy a kihívottaid is tudjanak válogatni a hatvan kérdés közül.
- Hívd ki azokat, akiknek szívesen feldobnád a napját; vagy azt, akit a vizsgák közben megjutalmaznál még egy vizsgával!
RANDOM TÉNYEK
Melyik a kedvenc évszakod?
Az ősz, a borús időjárás és a hangulata miatt. Minden olyan színes, mégis tompa és kissé bús. Nem mellesleg szeretem az esőt, és hát elméletileg az őszre jellemzőek a viharok.
Mi a legfurcsább visszatérő álmod?
A szerelem érzése. Emberek, szituációk, helyszínek mind változnak, az érzés mégis mindig visszatér és fáj. De giccses.
Vannak olyan szavak, amik felidegesítenek, ha meghallod őket?
Jaj, nagyon sok van! Általában ki se szeretem mondani ezeket, nem hogy leírni. De van jópár, amik olyan alpári kifejezések, hogy se hallani, se használni nem szeretem őket. Nem trágár káromkodásokról beszélek, azzal nincs gond.
Ha választhatnál három olyan tulajdonságot, amilyen embereknek mind tetszenél, melyikeket választanád?
Ez egy nehéz kérdés. Nem megfelelésről van szó, mégis valamilyen értelemben ezt a gondolatot feszegeti. Azt tudom mondani, hogy én először magamnak akarok tetszeni, ezentúl pedig olyan tulajdonságokat tudok csak megemlíteni, amik szimpatikusak egy másik emberi lényben.
Van olyan könyv, vagy film, amit kötelezővé tennél az iskolában? Miért?
Ez is egy érdekes kérdés. Az Ambrózy báró esetei sorozatot, ha kötelezővé nem is tenném, de az arcába tolnám sok iskolásnak, mert annak ellenére, hogy Magyarországon játszódik az 1900-as évek elején, korhű nyelvezettel, mégis élvezhető több korosztálynak is. Persze, aki nem szeret olvasni, azzal nem hiszem, hogy ilyen könnyedén meg lehetne szerettetni az olvasást.
Melyik a kedvenc mémes oldalad?
Irodalmi mémek. :)
Van olyan dolog, amitől félsz, de mások számára ez a félelem érthetetlen?
Helyek. Szituációk. Kicsit talán az agorafóbiához tudnám hasonlítani, de szerencsére még ki tudok menni a házból. Bizonyos rendezvények viszont már pánikot váltanak ki belőlem.
Van olyan videó, ami minden alkalommal megnevettet? Melyik az?
Akármilyen irritáló is néha a Buzzfeed, tőlük a Misheard lyrics és a literal lyrics az, ami eddig mindig meggyógyította a hangulatom.
Mi a legjobb és legrosszabb tulajdonságod?
Kettő egyben. A makacsságom.
Ki a példaképed, és miért? Ha bárkit választhatnál, akivel leülhetsz ebédelni, őt választanád?
Nincs példaképem. Szeretném a saját utam járni. Vannak, akikre felnézek és csodálom őket, de 20 éves koromra egy személyre sem tudtam azt mondani, hogy igenis szeretnék rá hasonlítani és az ő karrierjét bejárni.
Van olyan dolog az életedben, amit eddig soha nem mondtál el senkinek? (Ez egy igen/nem-jellegű kérdés, nehogy leírd magát a dolgot!)
Yupp.
Van valami olyan szokásod, amivel véded a környezetet?
Néha, ha kósza szemetet látok az utcán, elviszem egy kukáig. Néha szelektíven gyűjtök itthon (az albérletben sajnos nem tudok). De nyitva tartom a szemem egyéb olyan módszerekre, amivel még tehetek a környezetért.
Mi a kedvenc társasjátékod?
A Dixit, Betűtorony, és még van jó pár, amikkel élmény játszani. Csak sajnos az ismerőseim közül senki sincs oda a társasokért, egyedül meg nem buli ezekkel játszani.
EMLÉKEK
Melyik telefonod volt veled a legtöbb ideig? Melyikhez köt a legtöbb emlék?
Még talán 8.-9. környékén volt egy Alcatelem, ami tipikusan az a téglaphone volt, csak nem volt olyan strapabíró mint a régi Nokiák. Az előző telefonommal történt talán valami, amiért büntetésből kaptam egy ilyet. Mivel olcsó volt és azért mégsem volt olyan törékeny, mint egy okostelefon, bátran "labdáztunk" vele, illetve Montenegróba is az jött velem és viccből készítettem vele fotókat. Mert fotózni már lehetett vele, de őszintén, sok értelme nem volt. Alacsonyfelbontású pixelhalmazokat gyártott. Egyszer elmentünk fagyizni egy barátnőmmel és történt valami, ami nagyon felzaklatott. Dühömben a földhöz vágtam, szétesett és rákiabáltam mindenkire, aki fel akarta szedni és visszaadni. Már nem emlékszem pontosan, hogy mégis mi történt, szóval inkább voltam én hisztis, mintsem az esemény nagy szabású.
Van olyan kiegészítőd (óra, nyaklánc, karkötő stb.) amihez különösen ragaszkodsz? Miért?
Kiegészítőkhöz egyszerűen nem tudok kötődni. Időszakosan volt egy-két medál, amiket rendszeresen hordtam és az érthetőnél nagyobb fontosságot tulajdonítottam nekik, de az ő előnyük is az volt, hogy nem kellett levennem fürdéshez. Különben mindig elfelejtem feldíszíteni magam, mielőtt elmegyek valahova.
Kaptál már beírást az ellenőrződbe? Ha igen, miért? (Vagy miért kaptad a legtöbbet?)
Ez a kedvencem. Szerintem életem első és utolsó beírása az volt, hogy Dóri olvasgatott órán, ezért szaktanári megrovásban részesítem. :D 11.-ben. Előtte senki sem mert nekem ezért beírni, pedig az olasz órák számomra kreatív szabadfoglalkozást jelentettek.
Mi volt a legértékesebb dolog, amit valaha nyertél?
Egy slinky egy általános iskolai rendezvény tomboláján. Kicsit defektes volt, de mindig is szerettem volna egy olyat, mégsem találtam sehol.
Mi volt általánosban a kedvenc online- vagy videojátékod?
Ó! Eleinte az Empire Earth, a Call fo Duty, a Metin2, és ez később csak még jobban kibontakozott.
Mi volt a jeled óvodában?
Napocska, mert már csak az maradt nekem.
Melyik volt életed legjobb bulija, és mi tette azzá?
Amikor egy egész napot volt lehetőségem olvasással tölteni.
Melyik volt a legemlékezetesebb születésnapod?
A 16. mert akkor úgy éreztem, hogy minden tökéletesen a helyén van. Vetekszik a 18.-kal. Akkor volt, aki életemben először meglepetés-szerű party-valamit szervezett nekem és elhívta mind az akkori 2 barátomat.
Sírtál már fiú, vagy lány miatt?
Aki nem sírt még fiú vagy lány miatt, az még nem volt talán sohasem igazán szerelmes. Ez nagyon nyálas? Amúgy igen.
Mit tartasz a legnagyobb dolognak, amit eddig elértél?
Amint elérek valamit, máris nevetséges méretűre zsugorodik a szememben és úgy érzem ez is semminek számít. Itt felsorolhatnék talán pár dolgot, amiknek örülnöm kéne, hogy elértem, mégis számomra nem jelentenek már sokat és inkább szeretnék továbbhaladni és elérni a következő mérföldkövet.
Mi volt az indok, amiért legutóbb letiltottál valakit?
Zaklatás. Csak a szokásos.
Mi volt életed első könyve, amit elolvastál?
Bizonyára valami kötelező kisiskolás olvasmány. De elméletileg a gyerekmondókás könyveket már azelőtt kívülről fújtam és mondtam sorra a könyvet nézve, mielőtt megtanultam volna olvasni. Habár ez nem hiszem, hogy számít. Szóval talán a Vackor volt, a Pál utcai fiúk, A szeleburdi család, valami ilyesmi.
FANTÁZIA
Ha bármilyen frizurád lehetne, milyet választanál?
Irigylem azokat a barna hajú lányokat, akiknek olyan kicsit kócosabb hullámos-göndör hajuk van, ami nem ér le a vállukig. Olyat szeretnék. De helyette a hajam csak egy napig hajlandó göndör lenni, magától egyenesedik ki minden erőfeszítés nélkül és cserébe még sok is.
Mi az álommunkád, amivel negyven évig szívesen foglalkoznál?
Könyvkritikák, recenziók írása, könyvborítók tervezése. Ezeket tudnám csinálni nagyon lazán, csak az előbbiből egyelőre nem tudok megélni (bevételem sincs belőle), az utóbbi pedig sok mindenen múlik, hogy bejön-e. Többek között talán presztízsen. De majd megoldom.
Ha mindenképpen népszerű lennél a jövőben, de te választhatnád meg, mivel válsz azzá, mit választanál?
Írással. Mi mással? Na jó, talán mint grafikus se lenne rossz.
Ha írtál/írnál regényt, az miről szól(na)?
Az első regényem, ami kiadásra került, az A teringettét, Budapest! volt. Részben a magyar társadalom bizonyos szegmensének szerettem volna görbe tükröt mutatni, a nacionalizmusnak és a konzervativizmusnak egy humorosabb szellemben. Közel sem lett tökéletes, de szerencsére tisztában vagyok a hibáimmal és a következő regényem már jobb lesz. Ez egyébként egyfelől a YA könyvek főszereplőire fog reflektálni, másfelől pedig néhány mostani eseményre. Nem túl konkrétan.
Ha holnap azzal a tudattal ébrednél, hogy egyvalami megváltozott a külsődön, miben reménykednél, mielőtt a tükör elé állsz, és meglátod?
Az orrom! Add, hogy az orrom legyen!
Mi a célod a blogoddal? Mekkora olvasottságnál éreznéd azt, hogy ennél már nem szeretnél többet?
Íróként szeretném népszerűsíteni magam. Régebben több blogba is belekezdtem már csak, más célzattal. Egyik sem volt túl hosszú életű, remélem ez most jobban fog menni. Habár tény, hogy körülöttem és bennem is változtak a dolgok, ami miatt több esélye van a blogomnak fennmaradni. A blogom olvasottsága annyira nem is foglalkoztat, olyan 200-300 lájk a facebookon már lenne valami, habár a jelenlegi kemény 51 kedvelésemnek is örülök. Sokkal többet számítana az, hogy mennyien olvassák a könyvem, (a jövőben a könyveim).
Mit gondolsz a tévé és a nyomtatott újság jövőjéről?
Egyszer írtam erről egy hosszabb értekezést Újság versus internet címen. Szegények nagyon próbálják felvenni a harcot az internettel, de nem látom, hogy túl sok esélyük lenne. Mire a legutolsó korosztályok is kiöregednek, meghalnak, akik még olvastak újságot és néztek tv-t, már csak a hipszterek maradnak, akik megveszik a húsz négyzetméteres területű, kihajtogathatós napilapot.
Szerinted van élet a Földön kívül? Mi történhetne, ha hirtelen felvennék velünk a kapcsolatot?
Ha belegondolunk abba, hogy az univerzum végtelen és mi ennek egy töredékét ismerjük csak, szinte lehetetlen, hogy ne legyen valahol egy másik Föld, talán pont ugyanolyan, mint a miénk. De bármilyen másmilyen variáció is lehetséges még. Érdekes amúgy ezen gondolkozni. Hogyha a biológia szerint meg van adva, hogy mire van szüksége egy élőlények a létezéshez, például levegő, víz és étel, egy adott hőfok, akkor más bolygókon hogyan fejlődött volna ki élet más körülmények között? Persze lehet, sőt biztos, hogy hiányos a tudásunk és más lények máshogy alkalmazkodtak a saját környezetükhöz. Azon gondolkozom, hogy lehetséges, hogy léteznek-e olyan fajok az űr túloldalán, akik fejlettek technikailag annyira, hogy hosszabb utazásra és gyorsabb haladásra is képesek legyenek a csillagok között. Illetve, ha ilyen magas az intelligencia szintjük vagy csak a kiépítésük más, akkor hogyan közelednének az emberekhez, a mi Földünkhöz. A magasabb intelligencia a békét vagy a hódítást preferálja? Lehet, hogy látják a fejlettségi szintünket, mikor néha évente egyszer ránk néznek és mindig legyintenek, hogy majd később.
Kérek még ilyen kérdéseket, percekig csak bámultam magam elé és gondolkoztam.
Ha egy durva buli után arra a tudatra ébrednél, hogy megcsaltad a barátod/barátnőd, akivel évek óta együtt vagy, viszont 100%, hogy ez csak úgy derülhet ki, ha te magad elmondod, elmondanád?
Alapvetően ennek nincs sok esélye, viszont ha beleélem magam a szituációba, szerintem elmondanám neki. Fontosnak tartom az őszinteséget és törekszem rá, hogy ne csak egy párkapcsolatban, de másokkal is az legyek.
Mik a feltételei egy működő fiú-lány barátságnak?
Most jöhetek az elcsépelt idézettel, hogy létezik-e fiú és lány között barátság, és ha igen, miért nem, de szerintem ezt még páran el fogják nyomni, szóval inkább elgondolkozom ezen is. Ha az egyik, vagy mindkét fél homoszexuális, akkor az már előny. Az is segíthet, ha nem találják a másikat vonzónak külsőleg, és ez mind a két félnél kell, hogy érvényesüljön. Ha gyerekkori barátokról van szó a régi ismertség miatt elveszik az izgalom, amit egy friss kapcsolat ígérhet, esetleg még emlékeznek rá, hogyan vágta le a srác a lány barbie-jának a fejét és ilyenek. Egy romkomban ez a szituáció egyértelmű rapid házassághoz vezetne, szóval nem hiszem, hogy ez lenne a titkos formula. Ha megnézzük azt, hogy két ember miért akar párkapcsolatban lenni egymással, illetve barátságban, akkor talán láthatjuk, hogy a határ nem olyan nagyon vastag. Tényleg talán csak a szex az, ami ezt elválasztja. Szex, egymás társaságának élvezése, megértés, közös érdeklődési körök. Hm...
Ha létezne Dumbledore Merengője, te hogyan használnád? Gyakran belemerülnél? Mit néznél legszívesebben vissza?
Nem szeretek a múlton rágódni, akár jó, akár rossz emlékekről van szó, ezért nem hiszem, hogy szívesen használnám. Inkább olyan dolgokat keresnék vissza benne, amiket elfelejtettem és jelenleg hasznosak lennének.
Hogyan változna a világ, ha kiszivárogna, hogy tíz évünk van hátra egy meteor becsapódásáig?
Ezen a kérdésen sokat gondolkozom és gondolkozok még most is, hiszen tíz év nem kevés idő mégis csak tíz év és nem egy emberöltő. Elég sok minden történhet közben és pont ez benne a cseles. Amikor kiderül a hír, nem kezdhet el mindenki fosztogatni és nem fordulhat káoszba a Föld lakossága, hiszen van még tíz év! Tíz év, amit addig túl kell élni! Lehet lennének, akik öngyilkosok lennének kétségbeesésükben. Bizonyára lennének reménykedők, akik bíznának benne, hogy tíz év alatt lehet találni egy megoldást. A reményvesztettség és tehetetlenség azonban jelen lenne. Minek dolgozzak, ha 10 év múlva úgyis meghalok? Minek vállaljak gyereket, ha ő is meg én is meg fogunk halni? Minek tegyek bármit, ha mindenki meg fog halni 10 év múlva? De mégis van még 10 év. Ki kéne használni, nem?
Ez az időintervallum elég hosszú ahhoz, hogy ne uralkodhasson el a káosz, mégis rövid ahhoz, hogy az ember tovább tervezhesse az életét.
Szerinted működhet kapcsolat szegény és gazdag családból származó fiatalok között? Tegyük fel, hogy mindketten most végeztek az egyetemmel, és mindketten most kezdtek el dolgozni, hasonló kaliberű munkát.
Nyitottsággal biztos sikerülhet. És mivel itt már munkavállaló egyénekről van szó, akiket ebben a korban már nem közvetlenül a szüleik látnak el, több esély van rá, mint diákként volt. Ebből a koncepcióból egyébként jó sitcom lehetne, ami idővel elkomolyodik és vicces butaságok helyett drámai és depresszív lesz.
Ha kivehetnél öt tantárgyat, de másik ötöt kellene megnevezned, amit a helyükre beillesztenél, mit cserélnél, és mire? (Pl.: kémia helyett KRESZ-t stb.)
Nem hiszem, hogy vannak olyan tárgyak, amiket konkrétan kivennék. Igen, én is utáltam a kémiát és a fizikát és a matekot és még mondhatnám. Inkább lesüllyeszteném őket a rajzoktatás szintjére. Heti egy óra belőlük, amikor se a tárgyat, se a tanárt nem veszik komolyan és szigorúan az alapokon túl nem kell megtanulni semmit. Életem egyik legnagyobb hazugsága volt, amikor a kémiatanár azzal indított, hogy a kémiára mindenhol szükség van az életben, hogy megértsük a dolgokat. Én nem értettem meg semmit. És máig remekül megvagyok anélkül, hogy tudnám mi az a kovalens kötés. Az ilyenek helyett azonban jó lenne pár gyakorlatiasabb tantárgy, aminek a hasznát is vesszük. Például, környezetvédelem? De nem úgy, ahogy mi most az egyetemen tanultuk, hogy minden kémiai összetevőt, történelmet és ok-okozatot végigvenni, hogy milyen technikával szűrik a vizet és milyen kémiai reakciók zajlódnak le itt meg ott. Hanem, hogy mi, mint egy személy mit tehetünk, sőt mit tegyünk meg a környezetért! Mondják el a diákoknak, hogy miért rossz a sziszegős szappan, hogyan hat vissza ránk a környezet szennyezése, hogyan mérgezzük közvetetten saját magunkat és hogy mit tehetnek ellene! Tanulhatnának más kultúrákról is egy másik tanóra keretein belül. Az ember attól fél, amit nem ismer, és valljuk be, akit nem érdekel, az keveset tud más országokról. Persze csak lazán. Beszélgetve.
Ha lenne egy Facebook-oldalad, vagy Instagramod, esetleg YouTube-csatornád százezer követővel, akik mind harmincas-negyvenes szülők, mit mondanál nekik?
Minél erősebb a tiltás, annál nagyobb a vágy a gyerekben, hogy kipróbálja a tiltott dolgot. Másféle nevelési eszközökkel kell elérni azt, hogy a gyerek ne legyen alkoholista vagy drogos vagy akármi, mintsem azzal, hogy tűzzel-vassal megpróbáljuk távol tartani tőle. Továbbá egy tinédzser akkor is igényeli a szeretetet és a törődést, ha ennek a legvadabbul áll ellen. Ilyenkor kell jobban, de nem erőszakosan odafigyelni rá és leszokni arról, hogy a szülő mondja meg helyette, mit szeret. Tiniként senki sem tudja mit szeret és mit nem, ekkor tapasztalja ki.
Ha eltűnne a legjobb barátod, vagy barátnőd, hol keresnéd elsőként? Tegyük fel, hogy még nem terjedt el az internet, a telefonja pedig ki van kapcsolva.
Megpróbálnám elérni a szüleit, rokonait. Ha ez sem válik be, egyértelműen ott próbálnám megtalálni, ahol lakik. Nehéz az internet nélkül.
Huh, és most, hogy végigrágtad magad ezen a sok kérdésen és válaszon, láthatod az én kihívottjaimat. Az eredeti kérdéssort ezen a linken találjátok, jó szemezgetést és eredményes gondolkozást kívánok! :)
- Judit, az Egy elképzelt könyv írója, aki okos meglátásaival tölti ki a blogját, nem mellesleg a könyvem is elolvasta és a most készülőt is segíti.
- Diana Soto, akinek egy ideje már sokat köszönhetek, segít egyengetni az utam.
- Viola, egy kitartó, kellemes blogger, a Gingershirt írója.
- Végül Daremo, akinek a nevét szerintem már minden blogger, főleg kezdő írópalánta ismeri és nem véletlenül.
